A blogírás Magyarországon még passzió számba megy, miközben az on-line műfajban magukat a blogban is reprezentáló szakemberek pénzt keresnek (s talán találnak is azzal), hogy megpróbálják rávenni az üzleti szférát, ne hagyják ki számításaikból e területet. Magam afelé tendálok, hogy megélhetési forrássá is tegyem bejegyzéseim halmazát, ha már annyi időmet elveszi. Hogyan? Majd elmondom innen a Balaton partjáról. A szezon derekén július 15-én jöttem és az itt feltáruló lehetőségekben nem csalatkoztam. (Azt persze mégsem írhatom, hogy jobb a helyzet, mint valaha… Azonban a realitásoknál maradva: inkább kecsegtető, mint reménytelen.) Mondom mindezt úgy, hogy május óta, az itt viszontlátott hírek semmi jóval nem biztattak, biztatnak… De fél éven belül változhatnak! Hiszek ugyanis az önszerveződés, a belátás erejében. Elégségesnek tűnik ehhez a települések döntéshozóinak, vállalkozóinak, és azoknak az összefogása, akik jobban szeretnek itt élni, lenni vendéglátóként és vendéglátottként, mint másutt. S hogy ebben egy, vagy nagyon sok blog hogyan fog, hogyan tud segíteni? Most ezen gondolkodom (ezért még egy-két napig, talán egy hétig ritkábban foglalom össze: mi is történt a Balatonon és vonzáskörzetében, de türelem, már érlelődik az ötlet: miként segíthet blogom a Balatonnak. Az elképzelésem a régi, alapjaiban mit sem változott, a megvalósítás hogyanja viszont sokat finomodott…)