Az ember akár milyen jó fizikai kondíciónak is örvendjen, lehetőleg kerülje a dögmeleggel kombinált napsütést. Nos számomra nem sok lehetőség kínálkozik erre. Hacsaknem a reggeli és estébe hajló órák. Napközben inkább a fotók rendszerezésével próbálkozom. Ha pedig már szenvedésről beszélhetünk érdemes megkeresni a mosolygós Krisztusokat, mert errefelé az utak mentén ilyenekkel is lehet találkozni.

Azonban azt se hagyjuk figyelmen kívül, hogy faluhelyen vannak még jéghideg vizű (ártézi) kék kutak, melyek gyakori látogatása némi enyhet adhat a kerékpárosnak.

A valószínűleg egy mesternek tulajdonítható feszületek Krisztusainak felfelé kunkoruló bajsza tesz olyan benyomást, mintha mosolyognának. Salföld, és Mindszentkálla környékén lelehetjük fel őket. Kékkutat is ideszámítva ezek az apró falvak jól bejárhatóak és számos érdekességgel szépséggel szolgálnak.

Talán Salföld a legszebb, legrendezettebb a három kistelepülés közül. Sajnálhatják, akik
csak gépkocsival gurulnak körbe körülnézni. Egyrészt a hátsó utcák házai, kertei is megkapóak, a népi ihletésű építészet csodálatosan keveredik itt a mediterrán növényvilággal, másrészt nagyon sok apróságot csak gyalog vehetünk észre.

A falu végén a kőtenger borókásán át a kíváncsiak megleshetik honnan jön a zsivaj: a bányató sekély vizét én mégsem ajánlom fürdőzésre. Nincs árnyékos rész, a homok nagyon forró és mellesleg tilos is ott pancsolni. A bánya tájsebe amúgy sem nyújt felemelő látványt…

Gyerekes családoknak kihagyhatatlannak ígérkezhet a major, én kinőttem belőle. A falu végi pajta galéria is megjárja, diófái alatt kulturált körülmények között ebédelhetünk. Sok itt a szálláslehetőség, kisebb képzőművészeti, sport és hagyományőrző táborok bolyollódnak, van kulturális élet.

(A bolt folyamatosan nyitva tart!)

Nemígy Kékkúton, ahol a hírek szerint elmarad a Káli Napok – Káli Vigaszságok rendezvénysorozata is, lemondott a polgármester, az alpolgármester, sőt az ásványvizet kitermelő NESTLE is el kívánja költöztetni az irodáit, helyi adó percentjeit. (Itt a bolt sziesztát tart. De az előtte lévő kút, mindig hideg vizű!)

Egy sétát így is megérdemel a falu, szépek a házai, árnyas rendben tartott a főutca, és a lejtő aljában, ott vár ránk a tájház, a letűnt  kisnemesi lét minden kellékével. Pilledteknek a templomkertet ajánlom, akár le is teríthetnek egy pokrócot…

Miután ittunk az Kékkúti ásványvízből, az erre rendszeresített itatónál, Mindszentkálla felé érdemes nem a betonon, hanem a Kékkúti Ásványvíz telepe felöl, a fehér feszülettel jelzett szekérúton elindulni. Szerintem innen nyílik a legszebb kilátás a medencére, ráadásul a mezei út is rövidebb és kevésbé kaptatóbb a többinél. A falu legszebb arcát mutatja felénk, előtte a régi Árpádkori földvárral, mögötte a Koporsó alakú kopasz hegy.

Mindszentkálla élő falu, nem annyira skanzen jellegű, mint az előbbiek. (A bolt itt is egésznap nyitva tart!) Van itt esztétikailag, minden: téesz és Makovec stil, de érdemes elcsavarogni a szőlőkben is. A leginkább aggasztó a Templom feletti templomrom sorsa, alig lehet belőle kivenni valamit. A bozótos és az ember magasra megnőtt fű takarja a másik érdekességet is egy a hegytetőre kapaszkodó lépcsősort. A Kopasz hegy tetejéről Pazar panoráma nyílik a Balatonra, a tanúhegyekre,  a környező várakkal. A feljutásért viszont itt is meg kell szenvedni. Kutat a bolt közelében találunk, a faluvégi temető kellemesen hűvös volt, oly annyira, hogy szunytam is egyet. Van a közelben egy lovaspoló pálya, de arról és a környéken legérdekesebb, legnagyobb kőtengerről legközelebb.

      -----------

Az már biztos, a nyár folyamán nem lesz energiám az összes alblog karbantartására, így a balatoniprogramok és a balatonihiradó is csak elvétve lesz frissítve. Nonszensz, hogy amikor a legnagyobb az érdeklődés, nem jut rá időm… De az expedíció most fontosabb!